Bemutatkozás

Mi tősgyökeres városiak, egyszer-csak eladtuk a kényelmes házunkat, és vettünk egy szántófölddarabot. … Persze volt előzménye, egy baráti család megkért vigyázzunk a kecskéikre, farmjukra, míg ők elutaznak egy hétre. Ja és ha már ott vagyunk reggel-este meg is kell fejni a kecskéket. A tejet nyugodtan igyuk meg, de ha sok, csináljunk sajtot. Meg is mutatták, hogy kell!

Hát tulajdonképpen így volt, hogy megismerkedtünk a vidék szépségeivel. Egy idő után már alig vártuk, hogy saját kecskékkel, egyebekkel rendelkezzünk. Éreztünk, – érzünk annyi erőt magunkban, hogy belevágtunk. Fúrtunk sok lukat, húztunk kerítéseket, ástunk alapot, öntöttük a betont, tető készült sk. a takarmánynak – ekkor már volt egy pár kecske, birka, kutya…. stb.- nagy lett alatta a huzat, kerítsük be, lett műhely, egyebek. A falu tisztes távolból fantasztikus látványt nyújt, onnan a napfelkelte, ellenben a napnyugta- szóval csodás helyre kerültünk. Jöttek különböző emberek, segítettek lekaszálni a gazt, tanácsokkal láttak el, adtak vizet itatni-locsolni, annyi segítséget, barátságot, jó szót kaptunk, mint azelőtt a városban sohasem. Azt hittük egy pár állat és megállunk. Hááááát…..

Jött valaki, aki tejet akart – kapott. Egy idő után kevés lett – kell még kecske. Megszülettek a kis barik, később jöttek emberek, kaphatnának-e bárányhúst? Kaptak. – Ennyi állat, ja, még 6 kutya is, meg macskák – na, ez már tényleg elég lesz!

Baráttól jött egy kérdés: Lovatok nincs? NEM! Ló az nem lesz! Esetleg vegyünk egy csacsit, csacsi kocsink már lett előbb. Megláttuk, megszereztük. De hát van egy 4 hónapos kicsi csacsija. Jó legyen, max. kettő lesz, ez egy kis aranyos, maradhat. Tud kocsizni a csacsi! Mondták. Jó, próbáljuk ki. Tényleg tud! JAJ de kicsit nagy a kocsi egy csacsinak. Azelőtt kettő húzta! Mikorra nő meg a kicsi csacsi? ……. Nem ragozom: meglett a LÓ! Az első. Hurrá! Nyugis, kocsizik, lovagolható. Ez kell nekünk! Kezdőknek.

Jöttek barátok, gyerekekkel: felülhetünk? Persze; 3 éves is, 8 éves is. Még én is ráültem, de meglátta egy helyi lovas ember: “Gábor, ne öld a lovat! Nagy vagy te hozzá, ez kis ló, max. 60-65 kilóig. Gyereknek tanulni, mozgásterápiára kiváló. De te gyere el hozzám, adok én lovat alád.” Na így lett, hogy tanulunk lovagolni. Kisebbik lányom: én is szeretnék! Jó gyere, megyünk együtt. Lett nagy barátság, másik lányom, feleségem, két család, nem is gondoltuk, hogy ilyen nyíltak is lehetnek az emberek! Pl.: Van nekem egy lovam, egy hónapja vitték el, de leesett róla valaki, nem is akar ráülni…….. Használjátok ti. Nosza, Toyota lóra kaptunk utánfutóval, irány a Mátra, elhoztuk a pacit. Nesze nekem, így már kettő! Gyönyörű, pej, elegáns! DE! Ez sem bír nehezet, lányomnak kiváló, jól is mutat rajta.

…. Igen, jól gondolják: Keressünk valami lovat, ami engem is elbír. És így lett egy igazi lipicai is. Na meg a csacsik! Aranyos, kedves mindkettő, de van egy póni kocsink, hát nem csacsi való oda! Olvastunk egy hirdetést, tetszett, nyélbe ütöttük az üzletet: csacsi ment, póni jött. Persze a kocsi elé nem egy póni kell, így hát két aranyos pónink lett! ….. Közben jönnek iskolások meglátogatni a farmot, megsimogatni a kecskéket, megismerni a tanyasi körülményeket. Barátunk egy környezetvédő egyesület elnöke elmagyarázza: mi a különbség a szemét és a komposzt között. A komposzt javára. Kapnak egy kis házi zsíros kenyeret (igen már disznók is vannak) saját malomban őrölt búzalisztből, kézi dagasztás, sütés. Én oda vagyok érte, amikor kikerül a sütőből, még meleg, hozzá friss kecsketej….. Hmmm.

Aztán jött egy új ötlet; milyen finom is a kemencében sült étel! Nosza, építsünk kemencét. Átolvastunk sok – sok kemencés oldalt, tapasztalatot, hozzászólást, nekifogtunk. Jól is haladt, épült fölé – köré tető is, ne ázzon szegény, még baja lesz. Akkor már öreg téglából, rusztikusan, vendégfogadásra is alkalmasan. Jönnek a látogatók, hozzák a gyereküket is….. jó lenne egy játszótér! Hurrá, uccu neki az is lesz, a kicsik is érezzék jól magukat. Hááááát nincs megállás. Aki egyszer belevág, az mélyre vág.

Aki tiszta szívvel, jó érzéssel, úgy véli, érdekes lehet neki, szívesen látjuk. Általában van itthon valaki, de esetleges egyeztetés végett kontakt: +3670 432 4059, Kakuszi Judit